Van olyan mikor az ember nem tudja mit akar ilyenkor kell a barátokra hallgatni és ha bejön akkor örülni ha nem akkor viszont újra kezdeni.

Félek, nagyon félek feléd nyitni, pedig lehet hogy veled boldog lehetnék, de a bizalmamat egy fal veszi körül ahonnét nem tud kitörni senki felé.

Most már többet nem foglalkozom veled, mikor azt szeretném, hogy végig hallgass akkor keresztül se nézel rajtam, akkor ezek után többet ember számba nem tudlak venni.

Hihetetlen, hogy ennyire megkedveltelek, de későn jöttem rá mit is érzek, így már késő kapálóznom utánad, hisz örökre elveszíttettelek.

Bírom mikor egy lány annyira bízik a barátjában, hogy azt hiszi ő a legboldogabb mert talált egy rendes srácot, csak azt nem tudja szegény lány hogy mellette a barátja más lányt hív magához hogy kiélje a testi vágyait.

Kikezdesz velem, majd kihasználsz, és végül levegönek nézel.

Addig döntsd el, hogy mit akarsz amíg még én nem döntök úgy, hogy nem veszlek emberszámba.

Valaki jöhetne és visszaforgathatná az időt, vagy lehet az se lenne jó, mert semmit nem bántam meg amit csináltam. 

Hát így is lehet játszani, csak legközelebb úgy fordítsd el a fejedet, hogy még a látószögedbe se legyek, hátha akkor nagyobbat ütsz a viselkedéseddel.

Már megint

Sikerült, megint te vagy a középpontban én pedig megint szenvedhetek miatta. Azt hiszem jól játszod ki a lapjaidat csak sajnos nekem nem jó. Csak ennyit kívántam, hogy egyszer nekem is boldog legyen az életem, és nem csak egy hétig. Amíg nem tudtál róla az volt, de ahogy megtudtad minden összeomlott.

...

Igen. Én voltam az a lány, aki úgy rajongott érted .. amíg meg nem ismertelek.. És nem hazudtál nekem, mikor tudtad hogy megértő vagyok és nem cikiztelek volna semmivel. Csak egyet tudok mondani hogy ez fáj a legjobban hogy nem bíztál abban hogy nem szóltam volna egy rossz szót se ha őszinte vagy velem....

Hét hónapig vártam rád, majd visszajöttél elutasítottál, én soha nem felejtettelek el, de most nem tudom mit tegyek veled, nem tudom hogy biztos vagy-e magadban de még azt se hogy én biztos vagyok-e magamban. Szeretnélek a karomban tartani, de félek hogy ebből csak szomorúság lesz.

azt mondod hogy szánalmas vagyok, mert szeretlek, és nem akarlak elveszíteni? Tudod mit? legyek inkább a szemedben szánalmas, mintsem olyan mint te, aki nem tudja hogy mit érez, és azt sem hogy mit akar, inkább elfut az élet elől. Hát szerintem meg ez a szánalom...

Újra elkövetem ugyan azt a hibát ugyan azzal a személlyel, de most már egyre jobban élvezem és nem bánom hogy megtörténik.

Gyűlölöm az okoskodó embert, mert a fél információkat kicsit kiszínezi és máris össze áll a fejében egy olyan történet amiről nem is tud mér semmit.

Már nincs bűntudatom amiért megtettem, mert már tudom hogy te szánalmasabb vagy nálam. Remélem örülsz majd magadnak, és boldog leszel magányodban.

Azt hinné az ember hogy ha gyűlölni valakit nem olyan egyszerű, mikor előtte az életed adtad volna érte, hiszen még így is azon vagy, hogy érezz iránta valamit.

Hiába fordul fel a gyomrom attól amit csinálsz, a szívem soha nem fog elfeledni, és talán ezért múlik el a rosszul létem is ha rád gondolok.

"Félek megmondani hogy szeretlek inkább eltitkolom és tovább lépek hisz tudom te mindig csak a szomszéd lánynak fogsz tekinteni."

jaj:(

huha már megint rég jártam erre de azt hiszem ez egy embernek köszönhető, aki elhagyott örökre ezen a világon.  és soha nem jön már vissza. megprobálok most már jelentkezgetni de nem igérek sok jót legalábbis az idézetek témáját tekintve mivel a lelkem darabokban nem is egy ember miatt. de igyekszem hozni jó idézeteket is:)

Egyet tudok ha csak egy órára is eltűnnék te nem keresnél nem aggódnál értem még csak nem is érdekelne hogy vajon hol lehetek.

„Ha azért sírsz, mert lement a nap, a könnyeid miatt nem fogod látni a csillagokat.”

"Én vagyok a marha hogy másnak jó legyen megteszek mindent majd elviselem a pletykákat hogy milyen ribanc is vagyok. Azt hiszem én ennek fogok véget vetni. Örökre."

"Egy barátság addig tart míg egy harmadik ribanc bele nem ugat abba hogy szerinte mi nem jó a barátságban. Onnantól kezdve el vagy ásva a barátod előtt. Bármit tehetsz már nem fogja azt nézni hogy mi volt régen csak azt hogy ez nem működik, és te maradsz majd egyedül mivel ők ketten már jobban megfogják érteni egymást."

Hosszú idő után most megint van energiám idézetet írni. Ahogy szokott zajlik az élet és ki vett belőlem sokat főleg érzelmileg, de most itt van nem is egy hanem egy jó pár.

"Elmentél, és vissza nem jössz már soha, és ez fáj, nem pedig az, hogy már nem szeretsz."


"Szánalmasnak tartani valakit azt jelenti, hogy azt hiszed jobb vagy nála, pedig egyáltalán nem, sőt fele annyira sem vagy jobb mint más, csak az egód nagyobb."


" Ha két embert úgy hasonlíthatsz egymáshoz, hogy az rossz, akkor előtte nézd meg, hogy melyik tett le többet az asztalra, és érdemli meg hogy rosszat mondj róla."


"Soha nem felejtem el, mikor benéztél az ablakon és mosolyogva köszöntöttél, majd leültél mellém és még mindig mosolyogtál, pedig akkor veszítettél el egy nagyon fontos embert az életedből."


"Addig míg nem hagytál itt nem éreztem a nyárnak a végét, de ahogy elmentél ősz helyett már a tél várt rám."


"Egy embernek egy bizonyos időszak sors döntő lehet. Régi barátok, régi veszekedések elmúlnak és helyükre akár egy felhőtlen élet jöhet el."

"Szeretek gyerekekkel lenni olyankor én is annak érzem magam és felszabadulok egy kicsit."

"Az élet kegyetlen játéka, hogy néha áldást add az embernek pont mikor nem várná. Talán ezért vagyok most olyan boldog még ha el is veszítettem egy nagyon jó barátot."

"Legjobb barátok voltunk most mégis mintha csak pár hete ismertük volna meg egymást úgy viselkedünk egymással. Bár te azt hiszed már minden rendben van a bizalmamat nehéz lesz visszaszerezned."

"Nem vagy itt mégsem ez fáj hanem hogy még ilyen távolságól és fájdalmat okozol. Tudom hogy szeretsz és ezt te sem akarod bevallani nekem."

Nem kerülöm, és nem is keresem,
Csak kibírom azt, hogy ne találkozz velem.
Átnézel rajtam, mint az üvegen,
Átnézel rajtam és vérzik a szívem.
Egyszer szeretném megkérdezni már;
Nem fáj az, hogy nekem fáj?